Spanyolország névjegye a Tempranillo bor Riojából

A spanyol bortermelésének gyökerei évezredekre nyúlnak vissza. Az ibériai állam ma a világ egyik vezető bortermelője, jelenleg a világ legnagyobb szőlőterületekkel rendelkező országa 1,2 millió hektár telepített szőlővel. Ennek ellenére azonban csak a 2-3. legtöbb bort készítik a világon, mivel alacsony termésátlagaik vannak a minőség, valamint az ültetvényeik magas átlagéletkora miatt. A spanyol borokat a számos különböző szőlőfajta és borvidék teszi különlegessé. Spanyolországban 12 borvidék található, amelyek közül az öt legnagyobb a következő: La Mancha, Priorat, Ribera del Duero, Rioja, Penedès. 

Rioja, a tempranillo borok otthona

A kiváló minőségű borokat kínáló spanyol borvidékek közül az egyik legismertebb a Rioja borvidék, ami Spanyolország észak-középső részén található, és három alrégióra oszlik: Rioja Alta, Rioja Alavesa és Rioja Baja (Oriental). Rioja elsősorban a vörösborairól híres, a termelés 85%-a vörösbor. Engedélyezett fajta a Tempranillo, a Garnacha, a Graciano, a Mazuelo, illetve a y Maturana Tinta. Fehér szőlők közül található itt Viura, Malvasia, Garnacha Blanca, Verdejo, de néhány nemzetközi fajta is előfordul, például Chardonnay, vagy Sauvignon Blanc. A Rioja-i borok elegánsak, kevésbé a testesek és robosztusak, inkább a finomam érett eleganciájukkal nyűgöznek le. Általában nem túl tanninosak, jóval inkább selymesek, valamint sokáig eltarthatók és nagyon szépen érnek a korral.

Rioja Spanyolország északi részén található az Ebro folyó mentén - melynek mellékfolyójáról, a Rio Oja-ról kapta a nevét a borvidék -, mindegy 100 km hosszan Alfaro és Haro városa között terül el. A borvidék éghajlatában fontos szerepet játszik cantabriai hegyvonulat, mely északról és délről is körbeöleli a völgyet, s főleg a széltől óvják a vidéket, azonban a jégeső és a forró, száraz szél (solano) mégis gondot jelenthet. A szőlőültetvények 300 és 800 méter közötti tengerszint feletti magasságban találhatók. A Rioja borvidék mikroklímája változatos, a hatalmas - több mint 65 ezer hektáros - területen található szőlőültetvények három területi alegységre tagolódnak: a két nagyobbra a Rioja Alta és a Rioja Baja, míg a kisebb a Rioja Alavesa. A Rioja Alta magasabb fekvésű és hűvösebb klímájú, a Rioja Baja alacsonyabban fekszik és melegebb klímájú, a Rioja Alavesa pedig az átmenetet testesíti meg a két nagyobb terület között. 

A Rioja borvidék éghajlata és termőtalaja

Rioja Alta talajai igen változatosak, többek között agyagos-mészköves, vasas-agyagos és alluviális. A Rioja Baja talajai nagyobb arányban tartalmaznak iszapos és alluviális összetevőket, valamint vaskos agyagokat, míg a mésztartalmuk minimális. A Rioja Alavesa területén pedig a talaj többnyire meszes agyagban és mészkőben gazdag. A három szőlőtermő terület közötti különbségek miatt a borok íze és karaktere is eltérő lehet. Az egyedi talajösszetétel és a szőlőültetvények magas fekvése befolyásolja e borok végső jellegét. A nyugati Rioja Alta borai jellemzően könnyedebbek, gyümölcsös zamatúak, Rioja Alavesa-ban (észak-északkeleti rész) testesebbek a borok, míg a borvidék nyugati felén, Rioja Baja-ban savakban szegény, mély színű, gyakran magas alkoholtartalmúak a borok.

A Rioja Alavesa a Rioja borvidék legkisebb alrégiója, és atlanti éghajlatú. Valójában ez a legcsapadékosabb és leghűvösebb a három alrégió közül. A régió terroir és éghajlat tekintetében általában hasonló a szomszédos Rioja Alta régióhoz, azonban vannak lényeges különbségek. Míg Rioja Alta atlanti éghajlatú, addig La Rioja Alavesa az atlanti és a mediterrán éghajlat keveréke.

Rioja Alta a Rioja DOCa legnyugatibb területe. A szőlő az atlanti éghajlat hatására és a legkülönfélébb talajokon terem. Az éghajlat nagymértékben hasonlít a Rioja Alavesa éghajlatához, és az Alavesához hasonlóan a szőlőültetvények itt is magasabban fekszenek, mint a Rioja Baja területén, ami elősegíti a savtartalom, a szín és a mérsékelt alkoholtartalom kialakulását. A tempranillo jól érzi magát ezekben a körülményekben, és jellegzetes "Rioja-stílusú" borokat eredményez. A Rioja Alta régióban az éves csapadékmennyiség több mint 500 mm, hűvösebb nappalokkal, éjszakákkal, s évszakokkal.

(A térkép forrása: https://marianomadrueno.es/la-rioja-denominacion-de-origen-por-excelencia/) 

Rioja Baja a Rioja borvidék keletebbi alrégiója, földrajzi, éghajlati és talajtani adottságai a szőlőtermesztés szempontjából kiváltságos területté teszik. Éghajlata a mediterrán hatásnak és az alacsonyabb tengerszint feletti magasságnak köszönhetően melegebb és szárazabb. A másik két szomszédos alrégióhoz képest különösen száraz és forró a nyári hónapokban, a telek viszont enyhék. Az éves átlaghőmérséklet 14 °C körül, az átlagos éves csapadékmennyiség pedig 400 mm körül van.

A riojai borok történelme

A Rioja borvidék története a Római Birodalomig nyúlik vissza, innen látták el a Galíciai és Britanniai területeken állomásozó légiókat borral, de Itália területére is exportáltak jócskán. A régió borászatát a középkorban a szerzetesek fejlesztették tovább, akik kolostorokat alapítottak a területen. A kolostorok feladata volt a szőlőültetvények művelése és a vallási célú bortermelés. A borvidék jó hírneve annak is köszönhető, hogy már a középkorban megtiltották a máshonnan beszállított szőlő feldolgozását Riojában. A 19. században a Rioja-borok nemzetközi elismertségre tettek szert, és miután a filoxéra-járvány számos szőlőültetvényt elpusztított, Franciaországban is népszerűvé váltak. Miután a franciák helyreállították dűlőiket, hamar elvesztették érdeklődésüket a riojai borok iránt, majd 1892-ben a francia kormány vámot vetett ki a külföldi borokra, így ekkor kezdtek a riojai termelők a spanyol kereslet felé figyelni.

A régió hírnevét a 19. század végén két nagy birtok, a Marqués Riscal és a Marqués Murrieta alapozta meg. Az előbbit 1860-ban, Elciegóban, az utóbbit 1872-ben, Logronótól keletre alapították meg. A Rioja borvidéket (Consejo Regulador) hivatalosan 1926-ban alapították, és 1953-ban az első spanyol borvidékként kapta meg a Denominación de Origen (DO) státuszt. A borvidék a fejlődését a polgárháború és a világháború megállította, csak a '70-évek közepén lendült újra fel a borvidék a befektetéseknek és úthálózat kiépítésnek köszönhetően. Rioja Spanyolország legrégebbi és leghíresebb borvidékeként 1991-ben elsőként kapta meg a Denominación de Origen Calificada (DOCa) státuszt.

A Tempranillo szőlő bemutatása

A Riojában leginkább termesztett szőlőfajta a Tempranillo, melynek neve a 'korán érő' jelentésű temprano szóból származik. Ez a vörös szőlőfajta arról is ismert, hogy testes, magas tannin- és savtartalmú borok készülnek belőle. A régióban termesztett egyéb szőlőfajták közé tartozik a Garnacha (Grenache), a Graciano, a Mazuelo (Carignan) és a Viura (Macabeo). Néhány Rioja bor 100%-ban Tempranillo szőlőből készül, de a termelők néha a régió más szőlőfajtáival, a Garnachával, a Mazuelóval és a Gracianóval is keverik. Manapság az a tendencia, hogy az amerikai tölgyfahordókban töltött időt csökkentik, és fiatal Rioja borokat is forgalomba hoznak, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak tölgyfát.

A Tempranillo egy vastag héjú, mély színű szőlőfajta, amely lédús epres és fűszeres jegyeket ad Rioja nagy vörösboraihoz. Ez a szőlő a portói bor készítésének egyik legfontosabb szőlőfajtája is. A Tempranillót tinta roriz néven ismerik a Douro és a Dão tartományokban, és aragonez/aragonês néven Alentejo tartományban (egész Portugália). A tempranillo azon kevés merész vörösborok egyike, amelyek jól párosíthatók a fűszeres ételekhez. Különösen jól illik a paradicsomos currykhez, burritókhoz és chili con carne-hoz.
A lasagne, a pasta arrabiata és a különböző pizzák jó ételpárosításai a mindennapi Tempranillónak, például egy Rioja Crianzának. A sült bárány, a grillezett bárány, a füstölt bárány, a bárányburger szintén jó ételpárosítás a Tempranillóhoz.

A riojai C.V.N.E. pincészetek

1879-ben a Real de Asúa testvérek megérkeztek Haróba, hogy megkezdjék a borvilág egyik leghosszabb történetét. Az eredetileg egészségügyi okokból tett utazás vezetett a Compañía Vinícola del Norte de España (C.V.N.E.) megalapításához a város Barrio de la Estación vasútállomásán található borászatban. Így született meg ez a családi borászat s, amely öt generáció óta fejlődik. A pincészetet ma is ugyanaz a család vezeti, és minőségi, kézműves és hagyományos borokat állít elő. A CVNE Spanyolországban az iparág vezetője, története során rangos borászati díjat nyert (Wine Spectator, Wine Advocate). A csoport jelenleg hét pincészettel rendelkezik Spanyolország fő bortermelő vidékein: CVNE, Imperial, Viña Real és Viñedos del Contino Riojában, Roger Goulart Penedésben, Bela Ribera del Dueróban és Virgen del Galir Valdeorrasban. Ezek a pincészetek sokféle bort készítenek - az egyes régiók legjobbjait -, a hagyományt és a modernitást ötvözve megbízható és karakteres borokat hoznak létre.

140 éves története során a CVNE nem szűnt meg fejlődni, növekedni és újítani mind a borok, mind a termelés tekintetében. A borászat folyamatosan növekedett az Aldea del Vino (Boros falu) körül. 1890-1909 között épült meg a híres francia építész, Aleixandre Gustave Eiffel tervezte pincéjük, ami innovatív, acélgerendás szerkezetével biztosított nagy nyitott teret a borászatnak. A borkészítés az "El Pilar"-ban történik, amely 1989-ben Spanyolországban az első olyan borászati létesítmény volt, amely gravitáció-vezérelt eljárást alkalmazott a must szállításához. A CVNE úttörő volt ebben a koncepcióban, amelyet mára számos borászat átvett. A pincészet 2019-ben bővítette létesítményeit, ami egybeesik a 140. évfordulóval. Növekedése ellenére a pincészet megőrizte a hagyományok iránti mélységes tiszteletét, miközben innovatív eljárásokat és a környezet iránti elkötelezettséget épített be, környezetileg fenntartható szőlőtermesztéssel és kiváló minőségű borokkal.

A CVNE által termelt első bor a cég kezdőbetűinek nevét viselte. Azonban egy egyszerű és szerencsés helyesírási hiba, a V betű összetévesztése az U-val, vezetett az ikonikus Cune márka megalkotásához, amely ma a nemzeti piac vezető bora. A Cune borokat a cég megalapítása óta minden évben készítik, azzal a folyamatos céllal, hogy klasszikus Rioja Alta borokat állítsanak elő: finom, hosszú lecsengésű italokat.

Imperial

Az Imperial pincészet egy kicsi kézműves borászat az eredeti CVNE létesítményben, Haróban, ahol a vállalatot alapították. Az Imperial 1920 óta Spanyolország egyik legjobb bora, amelyet csak a kivételes termésű években készítenek Riojában. A pincészet zászlósborát 2013-ban a tekintélyes amerikai Wine Spectator magazin a világ legjobb borának választotta, és ezzel az első spanyol bor lett, amely megkapta ezt az elismerést. Nevét az angol piacra készült különleges palackozásról kapta, amelyet Imperial Pint néven ismert palackban palackoznak (egy Imperial Pint körülbelül fél liter). A pincészetben különböző kapacitású francia tölgyfa hordók találhatók, és a bor előállítását szigorú minőségellenőrzések szabályozzák. A borokat kézműves technikákkal ellenőrzik, amelyeket kifejezetten az egyes parcellákhoz igazítottak. 

Contino

A Viñedos del Contino 1973-ban alakult, a Lasernában található központjuknak otthont adó egykori kastélyt 62 hektárnyi szőlőültetvény veszi körül az Ebro folyó kanyarulatában. Az épület története a 16. századig nyúlik vissza, és a pincészet nevében is tükröződik. A katolikus uralkodók korától kezdve a királyi családra folyamatosan (spanyolul "de continuo") vigyázó száz katonát felügyelő tisztet "contino" néven ismerték. A gazdag történelem arról is mesél, hogy Szent Gergely (a szőlőművelés védőszentje) egykor áthaladt ezen birtokon, ezért az ő alakja szerepel a borászat logóján, és a szőlőültetvények néhány parcellája is az ő nevét viseli. A 62 hektárnyi szőlőültetvényt külön parcellákra osztották, amelyeket külön-külön szüretelnek és művelnek. Ez lehetővé teszi az egyes parcellák legjobb megértését és olyan borok készítését, amelyek tükrözik saját egyedi jellemzőiket. A Viñedos del Contino borok nemzetközi hírnévre tettek szert gyümölcsös, modern és elegáns karakterükről, a legjobb Rioja hagyományok örökösei.